Cseri Kálmán igehirdetése a Híd magazin 2021/1. számából
Jézus Krisztus második eljövetelének időpontját nem tudhatjuk, de említ olyan jeleket, amiknek a megsokasodása figyelmeztet: közel van az ő visszatérése. Ilyen jelek máris vannak, s arra intenek minket, hogy a Bíró az ajtó előtt áll. Az a két jelenség, ami az utolsó időket szellemileg kiváltképpen jelzi, a következő: a hitbeli zűrzavar és az erkölcsi relativizmus.
„A hit tehát hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által.” (Róm 10,17)
A hit keresztyén fogalomrendszerünk központjában áll. Ez pedig különösen érvényes ránk, lutheránusokra nézve. De mégis, hogyan lehetne megfogalmazni, megmagyarázni? Könnyen találhatjuk magunkat hasonló helyzetben, mint amikor például az öröm pontos megfogalmazását próbáljuk összeilleszteni elménkben. Bizony, hasonló helyzetben érezhetnénk magunkat, ha csupán a saját elménkben keresgélnénk, ám a hit esetében olyan muníciónk van, amely megkerülhetetlen. Ez a muníció pedig a Biblia.
De rég volt már
De rég volt már, amikor hatvanöt évvel ezelőtt először találkoztunk hat, illetve ötéves korunkban az óbudai gyülekezet gyermekbibliakörében! Tizenévesen ifibe jártunk és egy időben konfirmáltunk. Tündének nem tetszett a pattanásos, harsány Péter, Péter számára pedig „semmi különöset” nem jelentett a bakfis Tünde.
Marossy Attila írása a Híd magazin 2023/3. számából
Bár a hittant tanult, konfirmált vagy bérmálkozott hívő rutinból vágja rá a „Mi a hit?” kérdésre a választ – „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsid 11,1) –, valójában a hit, és főleg a megélt, átélt személyes hit bonyolult, rendkívül mély fogalom, amely számos árnyalattal és ráadásul személyes, egyéni színezettel jelentkezik. A hit mindenki számára egy kicsikét mást jelent, és ez így van rendjén – ettől személyes és ettől a miénk a hitünk.
Bővebben: Öt dolog, amit a hitről tanulhatunk Márk evangéliumából
Csermely Péter írása a Híd magazin 2023/3. számából
„Mégiscsak kell valamiben hinni.” „Jobb a templomban ülni, mint a kocsmában.” „Nem árt a gyermekemnek, ha hisz: legalább engedelmességet tanul a szülei iránt.” – De sokszor hallhatunk ilyen mondatokat… Pedig a hit nem pótlék, nem feladat és nem csereüzlet. A hit nem is ritkán használt menedék, amit csak akkor vesz igénybe az ember, amikor óriási bajba kerül.
„Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” – kérdezte Keresztelő János a börtönben, kivégzése előtt. Ma is sok kérdés vetődik fel a hívő emberekben.
Minden mozgásban van, sok a bizonytalanság. Korunk embere megkérdőjelezi az évezredes normákat, a tízparancsolatot, a Biblia tekintélyét, a házasság és család teremtési rendjét, az egyház létjogosultságát. Ijesztő a szomszédunkban dúló háború, a gazdasági válság, az éghajlatváltozás.
Ittzés János nyugalmazott evangélikus püspököt kérdeztük arról, hogy mivel segíthetjük, vigasztalhatjuk, tanácsolhatjuk, erősíthetjük testvéreinket.
Egy elég jó egyháznak elég jó gyülekezetei vannak. Egy elég jó gyülekezet pedig olyan, mint egy elég jó szülő: nem lehet mindig jó, gyakran hibázik, de igyekszik, és vagy az előtérben, vagy a háttérben, de jelen van. És ha nem veszti szem elől a – leginkább feltétel nélküli – szeretet legfőbb családrendezői elvét, akkor végül elég jó lesz.
Szeverényi János beszámolója az evangelizációs és missziói gyülekezetimunkatárs-képző tanfolyam 2022. őszi tanulmányútjáról.
„Akik Krisztust követik, azokon nincs hatalma e világ urának." – Menyes Gyula írása a Híd magazinból
Keress közösséget – Mondd el – Gyászold meg – Sirasd meg – Engedd el
Marossy Attila írása a Híd magazinból
Bővebben: Öt módszer a Bibliából veszteségeink feldolgozására