A Credo Evangélikus Rádió és a szintén evangélikus Rádió Szarvas, a Magyar Evangélikus Rádiómisszióval együtt, felváltva készíti el és naponta sugározza az Útmutató igéit a hozzájuk írt áhítatokkal.
Ezek közlésében a Sola Rádió is részt vesz. Mi itt, a Rádiómisszió honlapján osztjuk meg ezeket napról napra.
Credo Rádió: Szombathely – FM 98,8; Rádió Szarvas: Szarvas – FM 105,4; Sola Rádió: Budapest – FM 101,6
A 2020. évi evangélikus Útmutatóból származó igék, valamint a hozzájuk írt igemagyarázatok és imádságok a Napi ige – Lelki útravaló az év minden napjára (Szerk.: Galambos Ádám, Luther Kiadó, 2019) című kötetben olvashatóak.
[Isten,] aki megsegít téged, a Mindenható, aki megáld téged… (1Móz 49,25)
Ebből tudható, hogy az igazságból valók vagyunk. És akkor az ő színe előtt azzal biztatjuk a szívünket, hogy bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud. (1Jn 3,19-20)
Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. Lelkemet felüdíti… (Zsolt 23,2-3)
Jézus mondja: Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. (Jn 10,27-28)
Isten angyala pedig kiáltott a mennyből Hágárnak, és így szólt hozzá: Mi van veled, Hágár? Ne félj, mert meghallotta Isten a fiú hangját onnan, ahol fekszik! Kelj föl, vedd fel a fiút, és fogd kézen, mert nagy népet támasztok belőle! (1Móz 21,17-18)
Ezért tehát a lankadt kezeket és a megroskadt térdeket erősítsétek meg, és egyenes ösvényen járjatok. (Zsid 12,12-13)
Ezért kerülő úton vezette Isten a népet, a Vörös-tenger felé a pusztán át. (2Móz 13,18a)
Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál… (Róm 8,28)
Nyisd meg ajkamat, Uram, és dicséretedet hirdeti szám. (Zsolt 51,17)
Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is… (1Jn 1,3)
Nekem vigyáznom kell, hogy csak azt mondjam, amire az Úr indított. (4Móz 23,12)
Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk. (ApCsel 4,20)
