Hulej Enikő
Kain és Ábel története kapcsán tisztáznunk kellett hittanórán, mivel is foglalkozik pontosan a földműves és a pásztor, hiszen a fővárosi kisdiákok számára ez korántsem olyan egyértelmű.
Letöltés: 2005-11-09.mp3(1,4 MB)
Sikerült azonban viszonylag gyorsan behatárolni e fogalmakat, de persze a paraszt szó elhangzása azonnal elindított az egyik örökmozgó fiú fantáziáját. Engem is meglepett azonban a másik fiúcska felnőtteket is megszégyenítő bölcs megszólalása, mellyel rendreutasította gúnyolódó társát. ...Ne nevess, mert ők sokkal okosabbak nálunk!... Kérdőn néztünk rá, mire így folytatta: ...Olvastam egy könyvben, hogy a parasztok milyen sok mindenhez értenek, és még a háborúk idején is volt ennivalójuk. Tudják ugyanis azt, mit kell csinálni ahhoz, hogy teremjen valami és akkor is tudnak gondoskodni magukról, ha nem mehetnek el a szupermarketbe! Szerintem mi itt éhen halnánk, ha nem lenne a közelben egy bolt!...Tízéves hittanosom szavai jutottak eszembe azon a hétfő délelőttön, amikor áramszünet miatt megállt az élet a kerületben. Az még nem rázott meg, hogy néhány órán keresztül nem volt villany, nem lehetett vizet engedni vagy használni az irodai vezetékes telefont, de a számítógép hiánya már sokkal bosszantóbb volt. A rádióműsor készítése bizony határidős feladat, de a felvett hanganyaghoz áramszünet idején nem lehet hozzáférni. És az éjjel megírt tudósítást sem tudom gép híján ...elemailezni... a szerkesztőségbe, bár reményre ad okot az áramszolgáltató ígérete, hogy még éppen lapzárta előtt visszatér az áram az otthonokba. Persze a városi ember öntudatával mérgelődtem, s e duzzogás aztán végképp alkalmatlanná tett az egyéb szellemi tevékenység folytatására. Jobb híján végül úgy döntöttem, hogy ...kisöprögetem a mérgem..., s így legalább tisztaság fogadja majd az utcáról betérőt. Közben azonban váratlanul felidéződtek gyerekkori emlékeim. Vidéken élő nagyszüleim nem szoktak kétségbeesni egy-egy áramszünet esetén. Nappal sokszor észre sem vették, hiszen a szőlőtőke vagy a kerti virág nem jelezte az áramkimaradást, este viszont a petróleumlámpa vagy a kandallóban lobogó tűz fénye kifejezetten meghitt légkört teremtett. Ilyenkor különösen is jó volt hallgatni a régi történeteket olyan emberekről, akik küzdelmes életük során megtanulták becsülni a földet, amely mindig megadta a megélhetéshez szükséges betevőt a hozzáértő földművesnek. Az ilyen ...mesés... áramszünetek során én sokszor nem is vettem észre, hogy milyen gyorsan repült az idő!
