Beszélgetés Horváth Istvánnal, az Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) főtitkárával, az OM (Operation Mobilization) missziói munkatársával

 

Több éve ismerjük egymást, együtt dolgozunk, szolgálunk az Alianszban és különböző missziós területeken. Az OM egy nemzetközi és felekezetközi missziós szervezet. Mit kell tudni róla?

Szervezés és mozgósítás, nagyjából ezt jelenti a neve, de mivel ez kicsit katonai hangulatú kifejezés, ezért inkább csak az OM rövid megnevezést használjuk. A mozgalom az 1950-es években, Amerikában indult egy néni által, aki imádkozott a városában élő középiskolásokért. Mára világméretű evangelizációs mozgalommá nőtte ki magát.

Mindig azt hallottam az OM-ről, hogy hajóznak a tengereken, kikötnek egy-egy városban és ott evangelizálnak. Ez ugyanaz a szolgálat, amiről te beszélsz?

Alapvetően szárazföldi diákmozgalomként indult, nagy hangsúlyt fektetett az evangelizációs iratok terjesztésére. A kiterített térkép felett imádkoztak egy-egy országért, és valakinek feltűnt, hogy mennyi kék terület van a térképen. Így vetődött fel az ötlet, hogy mivel az emberiség 80%-a vízpartok közelében él, jobban el lehet vinni hozzájuk az evangéliumot a tengeren keresztül. A hetvenes években vásárolták az első, Logos nevű hajót.

Hogyan verbuválódnak a munkatársak? Hányan vannak? Magyarországról is mennek?

A mostani hajón kb. 400-an vannak, főleg fiatalok. Van személyzet, de a hajó napi fenntartása az egész legénység munkája. Hívő fiatalokat várnak egy-két éves szolgálatra. A jelentkezők a konyhán, a fedélzeten vagy a gépházban dolgoznak napi nyolc órát.
Közben képzéseken is részt vesznek. Fontos a felkészítésük arra, hogy milyen emberekkel fognak találkozni, hogyan lehet abban a bizonyos országban az evangéliumot elmondani, hiszen ez a fő cél. A kikötőkben egy-két hetet töltenek el. A hajón van egy nagyterem és egy könyvesbolt. Nemcsak keresztyén, hanem egyéb hasznos – mezőgazdasági, nevelési, párkapcsolati – könyveket árulnak olcsón. A múlt évben Tajvanban huszonkilencezer ember lépett a fedélzetre egy nap alatt. Ez egy abszolút rekord.
Ezek az emberek mind találkoznak a hajón valamilyen módon az evangéliummal. De nemcsak a hajóra jönnek emberek, hanem le is mennek közéjük a szárazföldre a munkatársak. A Fülöp-szigeteken például 60-70 kilométer távolságra is elmentek a hegyekbe. Játszottak egy kosárlabdameccset a helyi csapattal, a szünetben pedig bizonyságot tettek Krisztusról, és a végén helyi nyelven bemutatták a Jézus élete című filmet. Hatvanan jelezték, hogy át akarják adni az életüket Krisztusnak. Amikor később visszament a hajó, egy nagyon szépen fejlődő gyülekezetet, és a környező falvakban kisebb gyülekezetplántálásokat találtak.

Rendkívül sokféle találkozás jöhet így létre különböző kultúrákkal, népekkel. Volt-e olyan, hogy valamilyen konfliktus vagy veszélyhelyzet alakult ki valamelyik országban?

Általában felkészítik a hajósainkat arra, hogy hogyan kell az adott országban viselkedni, például olyan helyeken, ahol rablásveszély van, meghatározzák, hogy mi az a minimum létszám, ahányan együtt elhagyhatják a hajót. Sajnos történt olyan, hogy kalóztámadás volt és meg is haltak emberek emiatt.

Egyszer egy ember hozott a hajóra egy Bibliát és azt mondta: „Én ezt elloptam, amikor tíz évvel ezelőtt itt jártatok, elolvastam, megtértem.” Most gyülekezeti lelkipásztor az illető.

Burmában, Mianmarban nehezítik a keresztyén lehetőségeket, arra törekszenek, hogy csak buddhisták legyenek az országban. Amikor a hajó Burmát meglátogatta, mindenhol titkosrendőrök kísérték a csapatot. Feltűnt itt az OM-eseknek, hogy nagyon sok az árvaház. Korábban a Fülöp-szigeteken a hajósok lemondtak a vacsorájukról és vendégül láttak több száz gyereket, de úgy látták, Burmában valami hosszabb távú megoldásra lenne szükség. Gyümölcsfákat ültettek és halakat telepítettek a meglévő tavakba. Két év múlva, amikor visszamentek, látták, hogy ez tényleg segített és más árvaházak is átvették az ötletet. Amikor elindult a hajó, integettek a titkosrendőröknek is. Egyikük, úgy, hogy a társai ne lássák, visszaintegetett nekik.
Pápua Új-Guineában sok a törzsek közötti harc. A vezetőik úgy gondolták, hogy a hajón szeretnének békeszerződést kötni, mert a keresztyének sokat segítettek a megbékélésben. Ott az a szokás, hogy bételt rágnak, ami kábító hatású, a fogat tönkretevő vörös anyagot képez. A tiszteknek is részt kellett volna venni ebben, mert ez a békeszertartás része. Végül egy piros cukor elfogyasztásával helyettesítették a bétel rágását.

Magyarországon is van aktivitása az OM-nek, például busszal járjátok az országot.

Igen ez a Bus for Life elnevezésű szolgálat. A finn OM biztosítja a buszt Közép-Európa nyolc-kilenc országa számára, ami 2008 óta egy éven keresztül körbejár ezekben az országokban.

Hogyan folyik ez a szolgálat?

A busz egy mozgó missziós bázis. Zenekart tudunk szállítani, vagy sportrendezvényhez szükséges dolgokat. Akadályversenyt is szoktunk rendezni. Például van egy „pünkösdi túra” elnevezésű esemény, amikor református iskolákat látogatunk meg. Külföldieket viszünk magunkkal, akik bemennek órákra, beszélnek az országukról, a hitükről. Délután együtt sportolunk a fiatalokkal, vagy előadásokat szervezünk.

Van egy 22-es asztal nevű szolgálat, akik a társadalom perifériáján lévő emberek felé szolgálnak. (A 22-es elnevezés Máté evangéliuma 22. részére utal: „Kimentek az utakra…”) Azt kérték, hogy menjünk szolgálni prostituáltak közé. A busz tea- és kávéházként is tud működni. Felhívtuk őket a buszra, énekeltünk, beszélgettünk a lányokkal, kaptak ajándékot, Bibliát, elmondtuk nekik az evangéliumot.

Az OM-szolgálat kapcsolatban van a Magyarországon megjelenő menekültekkel is.

Két évvel ezelőtt még csak 2-3000 menekültkérelem volt, tavaly pedig 42 000-re nőtt ez a szám. Jézus küld, hogy menjünk el széles e világba, de most abban a helyzetben vagyunk, hogy ők jönnek hozzánk. Legtöbben afgánok, de burmaival, bangladesivel is beszéltünk, sok a szír és iraki is. Meghallgatjuk őket, próbáljuk a szükségleteiket betölteni, és közvetítjük Isten szeretetét.

Most beszéljünk kicsit az Alianszról is!

Az Aliansz az evangéliumi keresztyének egysége, Angliában alakult 1846-ban. Az 1880-as években már Magyarországon is megjelent. A ’40-es évek végén, az ’50-es években betiltottak minden ilyen szervezetet, de az Aliasz-imahét titokban akkor is lezajlott. 1991-ben aztán elindult hivatalosan is.

Különböző egyházak vagy szervezetek szövetsége az Aliasz? Miből áll a tevékenysége?

Alapvetően a hívő emberek egysége, bármilyen felekezetből. De mivel hitünket nem egyénileg, hanem egyházainkban éljük meg, illetve szervezetekben, missziós társaságokban, így támogató tagsági formában az egyházak, szervezetek, gyülekezetek, egyesületek is tagjai az Aliansznak.

Magyarországon milyen területeken működik az Aliansz?

Minden évet az Aliansz imahéttel indítunk, a nemzetközi Aliansz programját vesszük át. Idén afrikaiak állították össze ezt.
Februárban kerül sor a Házasság hetére, ez is egy Aliansz alapítású rendezvény.
A Válóhálóban olyan embereknek próbálunk segíteni, akiknek szétesett a kapcsolata. Van ehhez egy 14 részes anyag, ami heti bontásban segít értelmezniük, ami történt velük, hogy hogyan tudják túlélni ezt, kire számíthatnak. Lelkészek, pszichológusok, válás után talpra állt emberek szólalnak meg, gyakorlati tanácsokat adnak az érzelmek, az anyagi dolgok kezelésének tekintetében. Táborokat is szervezünk. Egyszer egy otthagyott feleség, aki nagyon kilátástalan helyzetű volt, a tábor végére kivirágzott. Reménységet kapott – nem arra, hogy visszajön a férje, hanem hogy Isten kezében van az élete.

Hogyan gyógyulhat meg valakinek az élete? Létrejönnek-e új kapcsolatok a Válóhálón belül?

Ha férfiak és nők hosszú időt együtt töltenek, alakulhatnak ilyen kapcsolatok, de ha nem hagyunk kellő időt a veszteség feldolgozására és sérülten ugrunk újabb kapcsolatba, a másiktól várva a gyógyulást, könnyen zátonyra fut az újabb kapcsolat. A gyógyulásnál a megbocsátás kérdése nagyon fontos.

Hogy lehet megbocsátani azt, ha otthagyja valaki a családját?

Például arra gondolhatunk, hogy haragudni olyan, mintha én venném be azt a mérget, amit a másiknak szánok. Ami bennem marad akkor, amikor haragszom, az a másiknak nem árt, de nekem nagyon.

Van még egy hangsúlyos munkaterület: a Sáfárság munkacsoport.

Amink van, az nem a miénk, hanem Istentől kaptuk, és azzal felelősen kell élnünk. A sáfárság a jó gazdálkodást jelenti, hogy az időnket, a pénzünket, a képességeinket befektetjük. Isten arra biztat, hogy amit kaptunk, azt használjuk. Ebben segít a Sáfárság konferencia anyaga. Járunk gyülekezetekbe, egy hétvégén vagy 2-3 egymást követő szombaton tudjuk a 16 fejezetnyi anyagot átvenni. Többen tesznek a konferencia után gyakorlati lépéseket.

Több keresztyénüldözéssel foglalkozó konferencia is lezajlott Budapesten, amelyekhez az Aliansznak köze volt. Melyek azok a szervezetek, akik segítenek, és mit tesznek a keresztyénekért?

Az Open doors nevezetű szervezet évek óta közreadja a keresztyénüldözők listáját. Az első 50 között többnyire Észak-Korea szerepel az élen, ahol a totális diktatúrában a keresztyéneket munkatáborokba zárják vagy megölik. A legtöbb muzulmán országban, ahol a sarián alapuló törvénykezés van, ott halálbüntetést kap, aki elhagyja a muzulmán hitet és keresztyén lesz.
Ha valaki Pakisztánban Allahot vagy a prófétát, Mohamedet gúnyolja, az halálos ítéletre számíthat. Vannak olyan országok, ahol nyíltan üldözik a keresztyéneket, az ISIS párt kb. 200 000 embert ölhetett meg. Három és fél millióra tehető azoknak az embereknek a száma, akik földönfutóvá váltak.

 A Richard Wurmbrand által alapított szervezetek, például a Mártírok Hangja (Voice of the Martyrs) vagy a Christian Solidarity Intertational (C.S.I.) jelen vannak Magyarországon is.

Az említett konferenciák célja az volt, hogy rámutassanak arra, hogy vannak üldözött keresztyének, és elmondják, hogy állhatunk ehhez a témához. Elborzadunk, ha szembesülünk azzal az interneten, hogy miket tesznek keresztyénekkel – lefejezéstől a keresztre feszítésig. Rabszolgapiacon árulják a keresztyén nőket és gyerekeket. Évekkel ezelőtt olvastam, hogy már akkor 140 000 rabszolgát szabadított fel a C.S.I.
Magyarországon is van lehetőség arra, hogy a hitükért üldözötteket támogassuk. Néhány ezer forintba kerül egy kezdőcsomag, amiben sarló, szúnyogháló, ivóvízkanna, vetőmag és néhány túléléshez szükséges eszköz van, amivel ők újra tudják kezdeni az életüket.
Mindenkit szeretettel hívunk, várunk a magyar evangéliumi szolgáló hálózatba. Lehet imádkozni érte, illetve anyagilag támogatni.

Köszönöm a beszélgetést, az Úr áldását kívánom a szolgálatotokra!

 

Szeverényi János

Híd, 2015/2.