Dr. Győri Józsefné dr. Drenyovszky Irén gyermekorvosi praxisát 2017-ben, ötvenhét év után fejezte be, de még mindig aktív számtalan keresztyén megmozdulásban, szolgálatban. Ezek közül szívügye a közel három évtizede megalakított, keresztyén egészségügyieket összefogó szervezet, a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága (KOMT).
Mi vezetett a Keresztény Orvosok Magyarországi Társaságának megalakulásához, amelynek alapító tagja és tiszteletbeli elnöke?
Jellemző, hogy ha valaki keresztyénként dolgozik az egészségügyben, akkor a kollégák között keresi, hogy ki az, aki szintén hisz Jézus Krisztusban, és az ő vezetésével próbál segíteni a rábízottakon. A KOMT megszervezése több szálon indult el. Budapesten a Haller téren jöttek össze a római katolikusok, de volt az evangélikus és a református egyház körül is egy-egy csoport. Északkelet-Magyarországon egy másik szerveződés fogta össze Göncruszkán és Miskolcon a debrecenieket, nyíregyháziakat. Az egyetemek szinte minden évfolyamán voltak olyan orvostanhallgatók, akik igyekeztek egymással tartani a kapcsolatot, és keresni azokat az oktatókat, akik keresztyének.
Különböző szakok és korosztályok képviselői találkoztak, amikor 1989. február 11-én mintegy száz ember egy már előkészített alapszabály szerint hivatalosan megalakította a KOMT-ot. Segítségünkre voltak külföldi példák és a Keresztyén Orvosok Nemzetközi Társaságával való kapcsolat. 1981-ben drezdai konferenciájukon nemcsak keletnémetekkel találkoztunk, hanem jöttek előadók Nyugat-Németországból, Angliából és Svájcból is. Akkor nagyon felbátorodtunk, és szerettük volna, ha a mi országunkban is lehetne konferenciákat szervezni, és működhetnének keresztyén egészségügyi intézmények. Szerettük volna nyilvánosságra hozni a Szentírás szerinti etikai állásfoglalásainkat.
Másképp éli meg a gyógyítás hivatását egy keresztyén orvos annak fényében, hogy Isten is teszi?
Nemhogy Isten is gyógyító, hanem elsősorban ő a gyógyító. Ő gyógyít, ő teremt, ő a rendezője mindennek, ő ad újjászületést. Ebből kell kiindulnunk a munkánk során. Az orvosi munka csak úgy igazi, ha számításba veszi, hogy a ránk bízott ember test, lélek és szellem, amelyek egy egységben vannak. A legalapvetőbb a pneuma, a szellem, amellyel az ember a Teremtőjéhez kötődik.
Hiába gyógyul meg súlyos tályogos tüdő- és mellhártyagyulladásból egy gyerek, ha később teljesen kificamodott életet él, és elrontja az Istentől visszakapott életét. Akkor van igazi gyógyulás, ha egy ember testileg, lelkileg és szellemileg megújul, és Istennel való kapcsolatban élhet, mert akkor az élete örök életben folytatódik.
Hogyan tudta orvosként megvalósítani a test, a lélek és a szellem hármas támogatását?
Isten megadja azokat a lehetőségeket, amelyekkel viszont élni kell. Hat évig dolgoztam a budapesti László Kórházban. A feszített munkatempó és a súlyos betegek mellett lelki beszélgetésekre nem nagyon volt mód. De arra azért volt lehetőség, hogy az ember úgy közöljön örömteli vagy szomorú dolgokat, hogy abból az érintettek megérezzék Isten szeretetét, hatalmát és valóságát.
Később iskolaorvos és házi gyermekorvos lettem Kispesten, éppen abban a kerületben, ahol annak idején az édesapám hitoktató és édesanyám védőnő volt. Tudták, hogy hogyan gondolkodom, és kérdeztek. Arra nagyon ritkán volt mód, hogy az ember igével megtérésre hívjon valakit, de átélhettem azt, hogy egy kis láncszem vagyok a folyamatban.
A saját életében hogyan történt a döntés Krisztus mellett?
Hívő családban nőttem fel. Természetes volt, hogy ha öröm vagy nagy nehézség volt a családban – háború, betegség, édesapám elvesztése –, mindig abban a hitben tudtam átélni, amelyet édesapámtól tanultam otthon. Imádkozva, énekelve éltük át a bajokat Isten kezében.
Mégis nagy dolog volt, amikor tizenegy évesen egy konferencián ezt az igét kaptam: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (Ézs 43,1) Olykor előfordul, hogy az embert szíven üti valami, amit hall, és úgy érzi, hogy ezt Isten direkt neki mondta. Ezek a szavak életté válnak, bizonyosság járja át az ember testét, lelkét, szellemét arról, hogy a megváltottja az Úrnak, az övé.
Nagyon fontosnak találom, hogy hitben neveljük a gyerekeinket, de tudnunk kell, hogy Istennek nincsenek unokái – neki gyermekei vannak. A személyes újjászületésükért kell imádkoznunk, és az Úr megadja, mert neki az a célja, hogy boldogok legyünk, és örök életünk legyen.
Az élet- és a magzatvédelem különösen is szívügye. Gyermekorvosként találkozhatott olyan fiatalokkal is, akik akaratlanul teherbe estek. Mit tehet ilyenkor egy gyermekorvos?
Sajnos ma az emberek többsége nem ismeri a Szentírás szellemiségét, hozzáállását ehhez a kérdéshez. Megesett, hogy a fiatal nem kívánt terhessége kapcsán az édesanyjával érkezett a rendelésre. Próbáltam rávezetni a helyes döntésre, és úgy tűnt, hogy ő érti a dolgot, de az anya közbeszólt, hiteltelenítve az egészet, amit addig mondtam.
Adjunk hálát azért, hogy van lehetőség a hitoktatásra, és gondoljunk azokra, akik fiatalokkal foglalkoznak, hogy világosan, bátran és tisztán tudják az Isten jóindulatú, boldogságra irányuló tanácsait közvetíteni. Szomorúan látom, hogy ma a fiatalok évekig össze-vissza élnek párkapcsolatban, nem tudnak dönteni, nem mernek gyermeket vállalni. Ha nem Isten szerint választanak társat, és nem a házasságban élik meg Isten ajándékaként a szexualitást, akkor nagyon sok örömtől esnek el. Nagyon komolyan kellene venni, hogy küzdjünk minden olyan eszmeiség ellen, ami ezt elvitatja.
Az egyik gyermekgyógyászati folyóiratban megjelent cikkben egy nem egészségügyben dolgozó ember arrogáns módon utasította a gyermekgyógyászokat és a pedagógusokat, hogy kicsi kortól kezdve ismertessék meg a gyerekekkel a nem a természet törvénye szerinti nemi életet, hogy ha esetleg később kiderül, hogy a hasonló neműekhez vonzódik, akkor ne érezze magát hátrányos helyzetben. Rögtön eszébe jut az embernek a Szentírásból, hogy mit érdemel az, aki megbotránkoztat egy gyermeket: kössenek malomkövet a nyakába, és vessék a tenger fenekére.
A gyermekek a maguk csodálatos ösztöneivel születnek és készülnek a játékaik során a férfi és női szerepre. Ha mi ezt elvesszük tőlük, és téves dolgokra oktatjuk őket, akkor az valami rettenetes. Tulajdonképpen az igazi barátságot lopjuk el tőlük. Az ember tizenévesen nagyon jól megérti magát az azonos nemű barátaival. Ebben szó nincs szexualitásról, ez az életre szóló barátságok kialakulásának az ideje. Ha ilyenkor valaki azt mondja, hogy „te biztosan a hasonló neműekhez vonzódsz”, akkor meglopja a gyereket, elveszi tőle a tiszta barátságot. Olyan hibás útra tereli, aminek a nyomorultja lesz, mert az élet törvénye áll, és a megszegésének megvannak a következményei.
Milyen módon küzd a KOMT a megfogant élet elvétele ellen? A Kiáltás az Életért elnevezésű szekciójuk ennek szolgálatára jött létre.
A Kiáltás az Életért kezdeményezői, Ed és Zsuzsa Bergs azért kerestek meg bennünket, mert tudták, hogy mi is küzdünk a magzatok életéért. Ők arra törekedtek, hogy huszonnégy órás telefonszolgálatot működtethessenek, hogy a bajba jutottak hívhassák őket, legyen náluk terhességi teszt és egyéb segítség. Később annyira kiterjedt az ő szolgálatuk, hogy kiváltak a KOMT-ból, és egy tőlünk független alapítványt indítottak, de a kapcsolatot megtartottuk. Hozzájuk irányítjuk a bajbajutottakat, mert ott gyakorlati segítséget kapnak.
Azért is küzdöttünk, hogy létrejöjjön egy keresztyén szülészet, amelynek szülészei annyira tisztelik az életet, hogy merik vállalni, hogy aláírásukkal kérik azt, hogy ne kelljen abortuszt végezniük. Akik eddig ezt kérték, azok emiatt hamar kikerültek a szülészetről marginális helyekre. A közeljövőben a Bethesda Kórházban fog megvalósulni az első életvédő szülészet, amely tudományos központja is lehet az életvédő szülészeknek, akik Istentől kapott szeretettel szeretnének bánni a várandós anyákkal és a családokkal.
Lehet ma a Biblia tekintélyére hivatkozni? Kapunk belőle tanácsot családalapítás, gyermekvállalás témakörben?
Én úgy gondolom, hogy feltétlenül. Ha a Szentlélek arra ösztönöz, hogy bibliai igékkel bátorítsunk valakit, akkor tegyük meg bátran, mert nem tudhatjuk, hogy éppen az a mondat fogja-e szíven találni vagy ad neki erőt. Az élet sokszor igazolja, hogy nem volt hiábavaló a tanúságtétel Isten szeretetéről, még akkor sem, ha az adott pillanatban úgy látszik, nem ért célba.
Mit tehetünk hívő emberként a következő nemzedékért?
Szeressük őket olyan Istentől kapott szeretettel, amelyben benne van a tisztelet is. Nemcsak olyan értelemben, hogy abból a kisgyermekből egyszer majd tiszteletre méltó felnőtt lehet, hanem hogy ő olyan valaki, akiért meghalt Krisztus. Tiszteljük és szeressük őket, akkor Isten megadja, hogy az aktuális helyzetben mit mondjunk neki, hová vigyük el, ahol hallhatja az igét, és biztos pontra lelhet.
Sok ember van manapság, akiket a gyereksírás fokozottan ingerel, mert a sok elvégzett abortuszban egyre többen érintettek. A gyereksírás emlékezteti őket arra, hogy az ő gyerekük nem sír. A magyar kifejezés is negatív: „védekezés”. Hát ki az a gyermek, hogy védekezni kell ellene?
Azt tudom mindenkinek javasolni, hogy legyen Isten a családi életünk középpontjában. Ehhez igazítsuk a napirendünket, az ünneplésünket. Olvassunk igét és énekeljünk együtt. Istennek különleges ígéretei is vannak: ő ott lesz közöttünk, ha hívjuk, és meghallgatja, ha ketten vagy hárman ugyanazért könyörögnek. Ilyen ígéretünk is van! Ez a házasságok megtartására, a békességre, örömre, megbocsátásra szolgál.
Erdészné Kárpáti Judit
Híd, 2018/3.
