A Válságterhességi Tanácsadó Központ munkatársai felveszik a kesztyűt a kilátástalansággal, a halállal szemben. Védik azokat, akik pirinyó létükért még nem tudnak szót emelni. Nagy hittel támogatják azokat is, akik válságot élnek át nem kívánt terhességük vagy fel nem vállalt gyermekük miatt. Szabadhelyi Ritával, a Kiáltás az Életért Egyesület egyik önkéntesével beszélgettünk.
Milyen módon vállalsz részt a Válságterhességi Központ munkájában?
Ahol csak szükség van rám, igyekszem maximálisan segíteni. Nagyon sok munkaterület van nálunk, és kevés az ember a feladatokra. Tulajdonképpen 24 órás szolgálat ez, hiszen van egy segélyhívó számunk, ami a nap bármely időszakában igénybe vehető, ezen kívül e-mailen is lehet kérdéseket feltenni. Személyes beszélgetésre elsősorban a központunkban van lehetőség. Voltam már iskolákban bizonyságot tenni prevenciós célzattal, vagy rendezvényeken népszerűsítettem az egyesület munkáját.
Sokak szerint jobb meg sem születnie annak, akinek kétes, hogy lesz-e lehetősége emberhez méltóan felnövekedni. Mit gondolsz erről?
Sokan a babára teszik a hangsúlyt, mi igyekszünk az anyára fókuszálni. Kevesen beszélnek az abortusz utáni szindrómáról, sőt van, aki tagadja a létezését is. De az élet, a terhesség megszakítása a halál szellemét hozza be az életükbe. Emiatt többek között olyan érzelmi reakciók léphetnek fel, mint a harag, a depresszió, az öngyűlölet vagy akár a halál utáni vágy. A környezetükben pedig megértés helyett megkapják, hogy ők döntöttek, most mit sírnak. Pedig ez nem ilyen egyszerű. Nekem megadta Isten azt az ajándékot, hogy az Ő szemével láthatom az ebben a helyzetben lévő lányokat. Nagyon szeretem őket, és tudom, hogy Isten az ő gyászukat is ki akarja cserélni örömkönnyekre. Egy speciális tanulmány által megismertetjük velük a Jézus halálában és feltámadásában lévő erőt, vagyis a kegyelmet és az újrakezdést is. Isten elénk adta az életet mint áldást és a halált mint átkot, és azt mondta, válasszuk az életet. Én hiszek Istennek, hogy az élet választása hozza az áldást.
Hogyan alakult ki benned ez a nagy Isten felé való bizalom?
Amikor megismertem Gábort, akkor hallottam először gyülekezetről, megtérésről. Gábor megtértnek vallotta magát, de nem élt Jézusnak átadott életet. Egy évig jártam istentiszteletekre és egy házi csoportba, mire Isten szó szerint rám parancsolt, hogy bízzam benne. Ismert, tudta, hogy különben nehezen döntök… Mikor a lelkipásztorral imádkoztunk, annyira jelen volt a Szentlélek, hogy Gáborra nagyon nagy erővel ránehezedtek a bűnei, így ő is akkor adta át az irányítást Istennek. Nehéz volt, hiszen nekünk előtte kapcsolatunk volt, most viszont a bibliai szexualitást akartuk megélni, és tisztaságban megmaradni a házasságig. Két évvel később győztesen és boldogan álltam az oltár elé. Napjainkban is meg lehet ezt tenni, még akkor is, ha már benne volt a pár egy kapcsolatban! Jézussal van újrakezdés, van helyreállás. Ez az abortusszal kapcsolatban is igaz. 17 év után feljött bennem valami, és csak sírni tudtam. Magam sem értettem, miért, mert ez elrendezett bűn volt az életemben. Egy beszélgetés közben rájöttem, hogy magamnak még nem bocsátottam meg. Addig Isten nem engedett bele az életvédő szolgálatba, amíg teljesen meg nem gyógyított ezen a területen. Nagyon fájt, de csodálatos öröm is volt tapasztalni, ahogy Isten megvigasztalt.
Az abortusz utáni szindróma akár egy egész életet megmérgezhet? Szerinted mindenki tapasztalhat teljes szabadulást ebből?
Sok abortuszon átesett nő évtizedek múlva is hordozza magában fájdalmát és bűntudatát. Azt szoktam mondani a lányoknak, hogy az abortusz nem oldja meg a problémát, csak kicseréli másikra. Rengeteg testi, lelki és érzelmi következménye van még azoknál a nőknél is, akik előtte összeírtak mindent pro és kontra. Ugyanolyan gyászfolyamaton mennek keresztül, mint akiknél spontán történt ez a folyamat, azzal nehezítve, hogy ők tudják, milyen szerepet játszottak ebben. Szabadulást csak az hoz, amikor felismerik, hogy Jézus minden bűnüket és fájdalmukat elhordozta, ezért nekik nem kell tovább cipelni azokat.
Hogyan tudjátok a baba megtartására biztatni az édesanyákat?
A saját bizonyságtételnek érzem leginkább hatását. Elmondom, hogy életem hasonló volt az övéhez, és Isten helyreállította, boldoggá tette, amire ő is vágyik. Elmondom, milyen fájdalmas volt, míg meg nem gyógyított Isten, és elmesélem, milyen boldogság, hogy három gyermekkel áldott meg a házasságomban. Csak Jézus jelenthet kapaszkodót, nekünk rá kell hagyatkoznunk, és Ő munkálkodik. Ha Benne gyönyörködünk, akkor szívünk kéréseit megadja. Ugyanebben a zsoltárban írja Dávid: „Gyermek voltam, meg is öregedtem, de nem láttam, hogy elhagyatottá lett az igaz, sem azt, hogy gyermeke koldussá vált” (Zsolt 37,25).
Nem érzed időnként túl nagynak a szolgálatod terhét?
A szolgálatom elején nagyon nehéz volt. Előfordult, hogy éjszaka sírtam, nem tudtam másra gondolni, csak hogy annak az adott lánynak valami megoldást találjak. Az ige azt mondja, hogy Jézus igája könnyű és gyönyörűséges. Ezt nem így éreztem. Isten szava igaz, vagyis meg kellett keresnem, mit csinálok én rosszul. Meg kellett értenem, hogy egy dolog felvenni az igát, de meg is kell tanulni hozzá szelídnek és alázatosnak lenni. Amikor megértettem, hogy „fakanál vagyok a levesfőzésnél”, és azt a levest nem én főzöm, akkor valóban nyugalmat kapott a lelkem. Isten kezébe teszem ezeket a lányokat, életeket, sorsokat. Ő az Ura mindennek, és ha jó kimenetele van a dolgoknak, akkor is egyedül Övé minden dicsőség!
Erdészné Kárpáti Judit
A Válságterhességi Tanácsadó Központ 24 órás segélyhívó száma: 06 70 225 2525. A tanácsadókhoz lehet fordulni személyesen (1065 Budapest, Nagymező u. 49. 1. em.) és e-mailen is (
Kisfilmek a youTube-on: Kiáltás az Életért Egyesület és kiáltás az életért promo címek alatt
Híd, 2012/1.
