A Credo Evangélikus Rádió és a szintén evangélikus Rádió Szarvas, a Magyar Evangélikus Rádiómisszióval együtt, felváltva készíti el és naponta sugározza az Útmutató igéit a hozzájuk írt áhítatokkal.
Ezek közlésében a Sola Rádió is részt vesz. Mi itt, a Rádiómisszió honlapján osztjuk meg ezeket napról napra.
Credo Rádió: Szombathely – FM 98,8; Rádió Szarvas: Szarvas – FM 105,4; Sola Rádió: Budapest – FM 101,6
A 2020. évi evangélikus Útmutatóból származó igék, valamint a hozzájuk írt igemagyarázatok és imádságok a Napi ige – Lelki útravaló az év minden napjára (Szerk.: Galambos Ádám, Luther Kiadó, 2019) című kötetben olvashatóak.
Mivel megrendültél, és megaláztad magad az Isten előtt…, azért én is meghallgatlak – így szól az Úr. (2Krón 34,27)
Pál írja: Mert én a legkisebb vagyok az apostolok között, aki arra sem vagyok méltó, hogy apostolnak nevezzenek, mert üldöztem Isten egyházát. De Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok… (1Kor 15,9–10)
Hittem, ha így szólok is: Igen elesett vagyok! (Zsolt 116,10)
Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek. (Jak 1,12)
Csak szeressétek az igazságot és a békességet! (Zak 8,19b)
Megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket. (Jn 8,32)
Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok, és el nem érkeznek azok az évek, melyekről ezt mondod: nem szeretem őket! (Préd 12,1)
Fülöp találkozott Nátánaéllel, és így szólt hozzá: Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak: a názáreti Jézust, József fiát. Származhat-e valami jó Názáretből? – kérdezte tőle Nátánaél. Fülöp így válaszolt: Jöjj, és lásd meg! (Jn 1,45–46)
Megmutatta szabadító erejét az Úr, a népek szeme előtt nyilvánvalóvá tette igazságát. (Zsolt 98,2)
Amikor [Pál és Barnabás] megérkeztek [Antiókhiába], összehívták a gyülekezetet, és elbeszélték, milyen nagy dolgokat tett velük az Isten, és hogy kaput nyitott a pogányoknak a hitre. (ApCsel 14,27)
Én veled leszek – így szól az Úr –, és megszabadítalak. (Jer 30,11a)
Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott. Ne számítson ez bűneik közé! De az Úr mellém állt, és megerősített… (2Tim 4,16–17a)
Nagy békességük van azoknak, akik szeretik törvényedet; nem botlanak meg azok. (Zsolt 119,165)
Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel… (Kol 3,16)
Mert a legkisebbtől a legnagyobbig mindenki nyereséget hajhász, a prófétától a papig mindenki elvetemült csaló. Népem romlását azzal gyógyítanák, hogy könnyelműen mondogatják: Békesség, békesség! – pedig nincs békesség! (Jer 6,13–14)
Mert minden fát a maga gyümölcséről ismernek meg. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt. A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót… (Lk 6,44–45a)
Véget vet a halálnak örökre! (Ézs 25,8a)
Mert mi is, akik e sátorban vagyunk, megterhelten sóhajtozunk, minthogy nem szeretnénk ezt levetni, hanem felölteni rá amazt, hogy a halandót elnyelje az élet. (2Kor 5,4)
Meddig tart ez, Uram? Végképp megfeledkeztél rólam? Meddig rejted el orcádat előlem? (Zsolt 13,2)
A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot. (Jn 16,33b)
