Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16)
Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. (Mt 28,19–20)
Akár egy nyolcvan évvel ezelőtt, a kárpátaljai erdők alján megélt szerény, mégis bensőséges ünnepről, akár egy mai fiatal család ünnepéről van szó, a karácsony mégis Jézus Krisztusról szól. Ő az, akit hirdet az ember fényre, melegségre és szeretetre vágyakozása. Győriné Endreffy Sarolt és egy közel száz esztendős lelkésznő, Kinczler Irén szól karácsonyairól. Ezt követően Jorsits Attila gondolatait hallhatják karácsony „érthetetlenségéről”.
Készítette: Győri Gábor Dávid és Erdészné Kárpáti Judit
„Az élmény kevés, az élet az igazi" – fogalmaz interjúnkban Hafenscher Károly. Isten teremtett minket ünneplő emberré, és ő rendezi számunkra az igazán gazdagító, örömteli, valódi ünnepet. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológiai Tanszékének professor emeritusát az ünnep gyülekezetben és családban, illetve közösségben vagy éppen egyedül történő megéléséről kérdeztünk.
Jézus Krisztus eljövetelével érkezett meg „elsötétült” világunkba a vágyva vágyott fény. Mit jelent ez a világosság a lelki életünkben? Jorsits Attila evangélikus teológussal beszélgetünk világosság és sötétség viszonyáról, Istenhez tartozásról.
Gábriel Marcell egyetemi hallgató buddhista-hinduista vallásos háttérből érkező fiatalként hallott a kereszténység tanításairól és Istenéről a Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnáziumban. Elmondása szerint Krisztusra volt szüksége ahhoz, hogy a depressziótól és a pornófogyasztástól megszabaduljon, és egy egészen új úton indulhasson el.
Evangélikus egyházunk először a konfirmáció és elköteleződés, ezt követően pedig az ifjúság és elköteleződés évét hirdette meg. Milyen áldásai vannak a hűségnek, a rendíthetetlen kiállásnak döntéseink, hitünk, gyülekezetünk mellett? Miért jó a lelki karabinerünket Krisztushoz kapcsolva tartani?
Ezekről beszélgetünk Győri Gábor Dávid evangélikus missziói lelkésszel a frissen megjelent, a témát fókuszába állító Híd evangélikus missziói magazin apropóján.
Koczúr Tibor és Koczúr Mária házassága a szétzilált, halálra ítélt kapcsolattól a szoros házastársi elköteleződésig jutott el. Felelősséget éreznek az irányban, hogy minél többekkel osszák meg történetüket, amelynek főszereplője a kegyelmes, szabadító Isten.
2024. október 12-én a Deák téren került megrendezésre az országos evangelizáció, a következő mottóval: „Más alapot senki sem vethet..." (1Kor 3,11) A nap részét képezte a korábbi, nyugdíjba vonuló országos evangelizációs és missziói lelkész, Szeverényi János elbúcsúztatása, illetve utóda, Győri Gábor Dávid beiktatása három püspök szolgálatával.
Az 1517 októberében kezdődő reformáció Isten igéjéből indult ki, és egyebek mellett a következménye lett a Biblia méltó helyre állítása és nagy néprétegek számára való elérhetővé tétele. Deák László esperest a Szentírásnak a mai ember életében elfoglalt helyéről kérdezi Győri Gábor Dávid országos missziói lelkész.
Mi az oka annak, hogy megszülettünk? És mi a célja? Ezekre a kérdésekre keresi a választ bizonyságtételében Horváth-Hegyi Áron nyíregyházi lelkész, amikor saját hitbeli indulására, lelkészi elhívására tekint vissza. A Missziói Központ nyári konferenciáján készült felvétel részletét osztjuk meg.
Dr. Zsednai Józsefné várpalotai lelkésznő igék pilléreire támaszkodó életútjáról tesz tanúbizonyságot interjúnkban. Még gyermekként belevésődtek a szívébe szeretteinek reményt és életet jelentő Krisztus-hitéről tanúskodó szavai, gesztusai. Ezekről is beszél és elmondja, hogy elődei nyomdokán az ő életében hogyan volt jelen Isten vezetése a nem könnyű, végül mégis áldást hordozó döntések meghozatala után is.
