Hulej Enikő
A budapesti evangélikus teológián már hagyománynak számít az, hogy a harmadik évfolyamos hallgatók előadják Jézus szenvedéstörténetét, a passiót...
Letöltés: 2006-04-14.mp3(3,4 MB)
...A bibliai történet alapján megírják a forgatókönyvet és heteken át szorgalmasan készülnek, hogy nagyheti körútjukon valamelyik egyházmegye gyülekezeteiben szolgálhassanak.Az elmúlt évek során többször is alkalmam nyílt megnézni az éppen sorra kerülő évfolyam előadását. Idén először fordult elő azonban, hogy már lelkészként láthattam a megrázó jeleneteket. Gyülekezeti szolgálatból jöttem, s utána a gyülekezetbe indultam vissza.
Ismét szíven ütött a jól ismert történet. Az, ahogy az Úr Jézus beteljesíti küldetését: ahogy elfogyasztja tanítványaival az utolsó vacsorát, és visszavonul imádkozni a Gecsemáné kertbe; ahogy elfogják és kihallgatják; ahogy a nép azt követelni, hogy feszítsék meg, és megszületik felette a halálos ítélet; s ahogy a kereszt alatt roskadozva elindul a Golgotára, és iszonyú kínok között kileheli lelkét.
Ahogy figyeltem a fiatalok előadását, belül végig dörömbölt bennem egy mondat: igen, ez a lényege az egésznek, ezért lettem lelkész. Mert az a Krisztus, aki meghalt egykor a kereszten, és aztán feltámadt a halálból, megszólított engem is. Új alapokra helyezte az életemet, s azt a feladatot bízta rám - sok más szolgájához hasonlóan - hogy vigyem ennek hírét az embereknek.
A passióelőadás közben arcok, élethelyzetek villantak fel előttem, melyekkel eddigi lelkészi szolgálatom során találkoztam. Például az az idős asszony, akit éppen aznap délután látogattam meg, s aki azt kérte, segítsek neki, hogy készen álljon arra, ha az Úr elszólítja ebből a földi életből. Nem tudtam másról beszélni, csak a keresztről, ami Isten szeretetét hirdeti és az igazi szabadulást. Igen, ez a lényege az egésznek, ezért lettem lelkész.
Aztán eszembe jutottak gyülekezeti ifjúságunk tagjai, olyan egyetemista fiatalok, akik ifi órán vagy személyes beszélgetésben csillogó szemmel beszéltek arról, hogy mit jelent számukra Jézus Krisztus, a kereszten szenvedett és aztán feltámadt Megváltó. Igen, ez a lényege az egésznek, ezért lettem lelkész.
Hogy éljek a kereszt erejéből - az emberi élet jelenében. Hogy ez adja az alapot a mindennapjaimhoz, hogy meghatározza a fontossági sorrendet, s hogy a kihívások között legyen sziklaszilárd támaszom. S éljek a kereszt erejéből a jövőben is. Én biztos vagyok abban, hogy nem a halál az utolsó állomás az ember számára, mert van utána folytatás. És az igazán lényeges kérdés az az, hogy az örökkévalóságot hol fogjuk tölteni. Az Isten közelében, ahol igazi szeretetben és boldogságban lehet részünk vagy az Istentől távol, ahol az jelenti az igazi szenvedést, hogy az ember már világosan látja, mire mondott nemet. S az Isten közelébe csak az kerülhet, aki már most igent mondott a kereszt Krisztusára, s aki már most élni tudott a kereszt erejéből.
Kedves hallgatóm, olyan ünnepet kívánok neked, amikor te is ezzel a Krisztussal találkozol, s az ő keresztjének erejével indulsz tovább - mindennapjaidon keresztül az örök élet felé.
