Hulej Enikő

"Örökkévaló szeretettel szeretlek téged" - mondja az Úr, s ez egy csodálatos ígéret. Olyan, ami más, mint a mi emberi érzéseink, amelyek sokszor fulladnak kudarcba és törnek össze.

Letöltés: 2006-01-18.mp3(3,90 MB)

Az örök barátság sokszor egy idő után véget ér. Az örök szerelem gyakran néhány év alatt megfakul. Az örök hűség pedig olykor csak az első komolyabb próbatételig tart.

Vágyunk arra, h. a jó dolgok, melyeket életünkben átélünk, és a boldogságot adó személyek, akik hozzátartoznak életünkhöz, örökké velünk legyenek, de ezt a vágyat sajnos csak ideig-óráig érezzük valóban beteljesültnek. S ha elmúlnak az öröknek tartott érzések, kapcsolatok, akkor nagy sebet kap a szívünk. De vajon miért kell minden jónak elmúlnia egyszer?

Ezt a kérdést én is feltettem már néhányszor, aztán rájöttem arra, hogy ennek nem kellene így lennie. Sok múlik rajtam is, és nem háríthatom át másokra a felelősséget. Ha nem örök a barátság, akkor ahhoz az is hozzájárul, hogy visszaélek a barátom bizalmával, vagy nem vagyok hozzá teljesen őszinte. Ha nem örök a szerelem, akkor ahhoz az is hozzájárul, hogy türelmetlenebb vagyok a kedvesemhez, és őt hibáztatom, amiért kevésbé elnézőbb a hibáimat illetően. Ha nem örök a hűség, akkor ahhoz az is hozzájárul, hogy néha eljátszom a gondolattal, mi lenne, ha...

Azért nem örök a szeretetünk, mert emberi. De lehet tartós, ha olyan valaki erősíti, aki valóban örökkévaló szeretettel képes szeretni.

Nekem sokat jelent az, h. Isten ilyen szeretettel szeret. Akkor is, ha nem érdemlem meg, és akkor is, ha a fellángolás időszakai után mélypontokat élek át.

Szeret, mert Ő ilyen különleges. S emberi kapcsolataimban - mégha töredékesen is, de - erősíthet a tőle tapasztalt mérhetetlen, örökkévaló szeretet.