Bálint Józsefné

Nagy divatja van a papírhajtogatásnak, az origaminak. Érdekes, szép és különleges papírcsodák készíthetők hajtogatással.

Letöltés: 2005-11-23.mp3(1,00 MB)

Azok a papírlapok, amelyek furcsa, aprólékos, néha erős, "körmös" hajtások árán dísszé alakulnak, nem gyűrött papírok, hanem hajtogatottak! Ez pedig nagy különbség. A gyűrött papír a szemétben végzi, a hajtogatottra rácsodálkoznak, megdicsérik, vidám színfoltja lakásnak, szekrénynek, füzetborítónak, ajándékcsomagnak. A gyűrött papír haszontalan, a hajtogatott lap értékes. A gyűrött papír indulattal születik, a hajtogatáshoz türelem, odafigyelés szükséges.

Amikor gyűröttnek érezzük magunkat, jó lenne azzal vigasztalódni, hogy Isten nem gyűri az életünket, hanem gondos, tervezett és főleg pontos mozdulatokkal hajtogatja. Lehet, hogy azt érezzük: egy erős kéz éppen kifacsarja belőlünk az utolsó csepp energiát is, a valóságban nem ez történik. A valóságban dísz készül. Isten kezében formálódnak, hajtogatódnak a világ különleges, érdekes színfoltjai: Te és én. A cél pedig nem a szemétkosár, vagy a cserépkályha tüze. A cél Isten országa, ahol majd igazán rácsodálkozunk egymásra, azokra az egyedi, egyenként különleges élet-csodákra, akikké Isten formált bennünket. De legjobban azt az isteni kezet dicsérjük majd, amely mindig tudta, merre hajtsa életünk papírját, hogyan illessze össze a csücsköket és sarkokat. Dávid nem lehetett az origami ismerője, de ráérzett erre az örök igazságra: "Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engem, Uram, igaz Isten!" (Zsolt 31,6).

Mi, keresztyének tiszta lappal indultunk el, de ez a tiszta lap nem jelent sima lapot. Életünk tiszta lapja arra való, hogy Isten kezébe tegyük véglegesen: most már Ő bánjon vele, hiszen a hajtásmenetet egyedül Ő ismeri.