Új szívet adok nektek, új lelket adok belétek – Országos evangélizációt tartottak a Deák téren
Ismét telt ház volt a Magyarországi Evangélikus Egyház Missziói Bizottsága által rendezett országos evangelizáción a Deák téri evangélikus templomban 2017. október 14-én. Az alkalom vendég igehirdetője a német Ulrich Parzany volt, aki egyedi megvilágításba helyezte a találkozó mottójául szolgáló 2017-es év igéjét, Ezékiel 36,26a versét.
A nap közös énekléssel kezdődött, amelyet Győri János Sámuel nyugalmazott pesterzsébeti evangélikus lelkész vezetett.
Szeverényi János missziói lelkész köszöntése után Szemerei János püspök mondott igei bevezetőt és Isten áldását kérte az egész napra.
Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke, miniszteri biztos a reformáció ötszázadik évfordulójának apropóján az Úristen elénk adott lehetőségét taglalta.
Ulrich Parzany Bukovszky Ákos tolmácsolásában tartotta meg ezek után igehirdetését.
A német igehirdető először a bibliaolvasás és értelmezés történetét elemezte. Kitért arra, hogy a korábbi korokban sokszor allegorikusan magyarázták a Szentírást, nem vették szó szerint a leírtakat, máskor pedig úgy értelmezték, hogy prekoncepciójuk volt, azaz azt akartak az igéből érteni, amit maguk is akartak. A reformátorok azonban rámutattak arra, hogy a Biblia egyértelmű, értelmezi önmagát, csak a mélyére kell ásni a szövegnek.
Bár nem szabad kiragadni az egyes mondatokat, mert fontos a szövegösszefüggés, de gyakran van úgy, hogy egy szép mondatot kiválasztanak - magyarázta Parzany, aki éppen ezért megpróbálta elmondani a résztvevőknek, mit is jelent az igében az új szív. Hol van Izrael szíve? Hol található ez? Ezékiel próféta szavait Kr. e. 587-ben a babiloni fogság idején, Jeruzsálem pusztulása után írta. Amit Jeremiás próféta annak idején megjósolt, az ekkor már valóság.
Isten megígérte Izraelnek, hogy jelen lesz a templomban, Isten népe gyülekezési helyén, ott, ahol az oltáron évente egyszer, jom kippurkor a főpap engesztelő áldozatot mutatott be a tízparancsolatot tartalmazó szövetség ládája előtt, ott, ahol Isten láthatatlanul jelen van. Ez a hely volt a zsidóság értelmezése szerint Izrael szíve. Ezt a szívet rombolták le a babilóniak, ezért volt tragédia a zsidóság számára, hogyen kétségbe estek: kitépetett a szívük. Ám Isten megígéri ebben a helyzetben, hogy a kőszív (templom) helyett új szívet ad nekik.
János evangéliumában olvassuk, hogy az Ige testté lett, Jézusban Isten emberré lett, Isten őt rendelte engesztelő áldozatnak a bűnösökért, ő lett Izrael új szíve, az egyedüli megmentő, a hibátlan, így lett ő az üdvözítő. Jézus ad új szívet – hirdette Parzany, aki azt is elmondta, hogyan kaphatunk új szívet: a reformátori gondolat szerint egyedül hit által!
A zsidóság szerint az érzelem a vesében van, nem a szívben. A szív a gondolkodás, a döntés, az akarat helye, irányítóközpont.
Luther Márton 1519-ben az Úrvacsoráról írott iratában azt mondta, hogy Krisztusban mi egy sütemény vagyunk, hiszen a süteményben nincsen külön már tojás, vagy liszt, csak egy sütemény létezik. Krisztusban monden elvétetik: Isten irgalma, szeretete őbenne van, az én bűneim is. Mély közösség ez, nem lehet már szétválasztani, szétszedni egymástól. Ha velem találkozol, akkor Jézussal találkozol, hiszen egy életközösség vagyunk. Jézus értem is meghalt, és értem is feltámadt. Ha benne hiszek, én benne vagyok, és ő bennem van. Ahogyan Pál apostol is mondta: semmi sem választhat el bennünket Krisztus szeretetétől.
Az igehirdető a reformáció ötszázadik évfordulóját óriási lehetőségként értékelte, amely alkalom arra, hogy az embereket megszólítsuk és Istenhez térítsük. Az nem elég, hogy meg vagyunk keresztelve. Az csak egy csekk, egy ajánlólevél, a gyerek nevére kiállítva, Jézus aláírásával, de ezt be kell váltanunk Istennél. Luther szerint is a hit és a keresztség összetartozik, sőt, ha a hit nem társul a keresztséghez, akkor a keresztség semmit sem ér. Vegyük Isten Szentlelkét és ezzel hozzunk megújulást a magunk számára és az egész ország számára - zárta gondolatait Parzany.
Ezután evangélikus lelkészek vezetésével bibliakörökben, szekciókban folytatódott az alkalom.
Az ebédszünetben a templom előtti téren fellépett a Selah nevű muravidéki dicsőítő csapat.
Délután három bizonyságtételre került sor.
Garádi Péter arról szólt, milyen nehézségek árán kellett kitartania életében Isten Igéje mellett, és hogy az általa kapott lelki kincsek gazdagságát hogyan sikerül azóta is különböző szolgálati helyeken laikusként megosztania másokkal. Beszélt egy brazíliai balesetéről is, amelynek során eljutott arra a pontra, hogy le tudott minden nehézséget helyezni Isten kezébe.
Németh Mihály korábban a drogok fogságában élt. Már tizenévesen drogfüggő volt, több elvonó, pszichiátriai kezelés sem segített, mígnem a ráckeresztúri református drogmisszióban tudott a bűnei terhétől megszabadulva, újra emberi tartásra szert tenni. Azóta élete értelmet nyert, újra tanul, megtalálta hívő társát is.
Deme János bár hívő családban nőtt fel, mégis elmondta, hogy lelki halálban élt. De megvolt benne a vágy arra, hogy megtérjen gonosz gondolataiból és rossz cselekedeteiből. Tudta, hogy engedetlen, szeretetlen, tiszteletlen és csak önmagának él, de megértette, hogy mit tett Jézus érte, hogy ezekből a bűnökből megszabadítsa őt. Jóllehet pár éve rákot diagnosztizáltak nála, ő a klinikán sem tétlenkedett: Isten eszközeként a többi beteg között hirdette azt, mit tett az ő szívében Jézus.
Az úrvacsorás istentiszteleten Szeverényi János hirdette Isten igéjét, Lk 7,36-50 alapján. „Megbocsáttattak a te bűneid.”
A lelkész a bűnös asszonyról szóló történet alapján felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell mindenkinek térnie bűneiből, anélkül nem lehet üdvözülni. A Szentlelket nem lehet elnyerni pályázaton, csak imádsággal. Jézus példáját nekünk is követnünk kell. Ő terepmunkás volt, így nekünk is ki kell lépnünk a gettóból, és el kell mennünk az emberek közé az evangélium szavaival. Istennek hiányoznak az elveszettek, de tudnunk kell, hogy mi is ugyanolyan elveszettek vagyunk, és mi is az ő bűnbocsánatából élünk. Isten előtt nincsen különbség a bűnösök között. Az Isten kegyelme mindenki számára adott, nem fegyelmi, hanem kegyelmi eszközt használ bűneink eltörlésére; Jézus életünk legszennyesebb részét mosta le a vérével.
Az igehirdető ezután felszólította a hallgatóságot, hogy ne menjenek úgy haza, hogy ne tennék le terheiket Isten oltáránál. A Bárány azért jött, hogy viselje azokat és magára vegye - zárta gondolatait Szeverényi János.
Az alkalom ezután úrvacsorával folytatódott. A liturgiai szolgálatot Gáncs Péter elnök-püspök végezte, Jézus testének és vérének kiosztásában pedig számos lelkész segédkezett.
Cikk és fotók: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Az elhangzott szolgálatok videófelvételeit a lutheranhu youtube-csatornáján tekinthetik meg. A linkeket alább mi is megosztjuk.
Operatőr, vágó: Győri András Timótheus
Gyülekezés:
Köszöntések (Szeverényi János, Szemerei János):
Dr. Hafenscher Károly köszöntése:
Ulrich Parzany német evangélikus lelkész igehirdetése:
Részlet Marosán Csaba színművész Luther-előadásából:
Selah együttes, muravidéki (Szlovénia) evangélikus énekesek, zenészek:
Dr. Garádi Péter bizonyságtétele:
Németh Mihály bizonyságtétele:
Deme János bizonyságtétele:
Szeverényi János igehirdetése:
