Találkozás Rostás Zsuzsával, a Magyar Evangéliumi Börtönmisszió közel százfős önkéntes csapatának tagjával
Több mint húsz éve tartasz hetente bibliaórákat a Gyorskocsi utcában előzetesben lévő nők számára. Hogyan kerültél a Magyar Evangéliumi Börtönmisszió szolgálói közé?
1990-ben kerültem személyes kapcsolatba Jézus Krisztussal. Korábban is hittem Istenben, ismertem a Bibliát, de nem értettem igazán. Jó embernek gondoltam magam.
Abban a gyülekezetben, ahova jártam, az egyik szombaton női csendesnapot tartottak, amelyen a fogvatartottak közé bejárók beszámoltak a szolgálatukról, ami nagyon megfogott engem. Meghívtak egy imaalkalomra, majd két év után szépen bevezettek a szolgálatba. Nagy örömmel mentem azok közé az emberek közé, akik duplán foglyok: rács mögött vannak, és a bűnnek is foglyai. Nagy szükségük van Jézus Krisztus szabadítására, és mivel magam is átéltem a szabadulást, tudom őket szeretni.
Korábban sem ítélted el magadban azokat, akik valamilyen köztörvényes bűn miatt börtönbe kerültek?
Mindig nagy részvéttel voltam azok iránt, akik nem élnek „normális”, nyugodt életet úgy, mint én. Már kislány koromban is foglalkoztatott a gondolat, hogy milyen borzasztó lehet annak, aki börtönben ül. Isten már akkor készítette a szívemet.
Megtörténhet, hogy a fogvatartottak bűnbánatra jussanak a börtönben? Neked milyen szereped van ebben?
Isten szeretetéhez kell vonzódniuk, és ő meg fogja mutatni, hogy az életükben mi a helytelen. Az biztos, hogy a bűn kérdése szóba kerül, de én nem terhelem őket azzal, hogy mennyire bűnösök, mert azt Isten meg fogja nekik mutatni.
Sokan úgy gondolják, hogy ha hisznek Jézusban, akkor majd kimehetnek a börtönből, és ez a szabadulás. Fontos elmondani, hogy Isten a bűn terhétől szabadít meg, de annak a következményeit vállalnunk kell. Isten munkája, ha ezt megértik. A hit Isten ajándéka, azt nem tudunk adni, de ismeretet mindenképpen.
Hogyan zajlik egy bibliaóra?
Énekelünk, imádkozunk, felolvasunk a Bibliából. Megpróbáljuk a hallottakat az életükre alkalmazni. Négyszemközti beszélgetésre is van lehetőség.
Hogyan tudsz kísérni egy-egy nőt?
Többen vannak, akik csak rövid ideig vannak bent a Gyorskocsi utcában, mert vagy kiengedik, vagy elszállítják őket, ha megszületik az ítélet. Nem nagyon tudjuk kísérni az itt fogva tartottakat. Nehéz eldönteni, hogy valaki tényleg látja-e a bűneit, vagy csak színjáték ez a részéről; ezt csak Isten tudja.
Találtok újabb fiatal munkatársakat, akik hozzád hasonlóan nyitottá válnak erre a szolgálatra?
Imádkozunk, hogy Isten küldjön és hívjon munkásokat, főleg fiúkat. Istennek átadott életre van szükség, és hogy fontos legyen a szolgáló számára az elveszett ember. Ezt másképp nem lehet csinálni, csak ha vérzik a szívem azért, akinek nincs bűnbocsánata, és éli a maga elveszett életét.
Véleményed szerint létezik olyan helyzet, amelyben valakit a családi és a szociális helyzete predesztinál arra, hogy bűnelkövető legyen?
Nagyon hátrányos helyzetben van, aki olyan családba született, ahol nem várták, ahol bántalmazták, vagy éppen az egyik nevelőotthonból a másikba került. Nagyobb az esélye arra, hogy bűnelkövető legyen. Mindenképpen segítenünk kell, de tudjuk, hogy ez emberileg lehetetlen. Csak Krisztus tud igazán segíteni, mert az ember szívében, gondolkodásában dől el, hogy mit fog tenni. Nekik is újjá kell születniük.
Ti pontosan azon munkálkodtok, hogy Isten gondolatai, szeretete és kegyelme hasson rájuk.
Igen, Isten érthetetlen és csodálatos kegyelme az, amivel mindig kezdem és befejezem a szolgálatot.
Erdészné Kárpáti Judit
Híd, 2018/4.
