Szlovák és magyar jó testvér?

Szeverényi János Eperjesen szolgált egy szlovák evangélikus imamozgalom konferenciáján.

Isten ajtót nyitott a szlovák evangélikus testvérek felé. A Felvidékhez fűződő kapcsolataink ápolása közben természetszerűen elsősorban a magyar evangélikusokra fókuszálunk. Szükség is van a figyelemre, közös felelősséghordozásra, mivel a legtöbb gyülekezet a létéért küzd. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a felvidéki tízezres magyar evangélikus közösség része a négyszázötvenezer tagot számláló szlovákiai evangélikus egyháznak.

Nem mindegy, hogy milyen a hazai és a szlovákiai evangélikus egyház kapcsolata. A 20. század drámai, tragikus eseményei nem használtak a két nép és a két egyház viszonyának. Járom a környező országok gyülekezeteit, de a legérzékenyebb helyzetet Szlovákiában tapasztalom. Sok a sérülés, fájdalom, be nem gyógyult seb. Mindez akadályozza az egyház növekedését is. Ezért is élem meg örömmel, hogy az evangélium által egyre többször találkozunk szlovák testvéreinkkel is. Püspöki szinten is történtek pozitív lépések, megállapodás született a két egyház között.

Március elején a szlovákiai evangélikus egyház 1936-ban indult és azóta is élénken működő imádkozó mozgalma, szövetsége hívott meg eperjesi konferenciájára.
(Az elmúlt hónapokban ez már a negyedik alkalom volt, hogy szolgálhattam igével a szlovák egyházban: konferencián, lelkészértekezleten, presbiteri napon.)

Eperjes egyike a csodaszép felvidéki városoknak. 1910-ben tizenhatezer lakosából nyolcezer volt magyar és hétezer szlovák. A 2011-es adatok szerint ma kilencvenezer lakosa van; magyar – egy sem…

A történelem során sok megpróbáltatás érte az eperjesieket. Például 1687-ben Caraffa osztrák császári tábornok kegyetlenkedett a városban: több mint háromszáz embert kínoztatott meg, és huszonnégy gazdag polgárt nyilvánosan kivégeztetett, hogy vagyonukat megszerezhesse. A hatalmas főtéren egyetlen magyar nyelvű feliratot találtam, amely éppen erre az esetre emlékeztet: „Istent imádni s hazát szeretni tőlük tanuljatok.” (A kivégzések helyén ma Mária-emlékoszlop látható.)

A városnak több ismert evangélikus szülöttje is van: Sándy Gyula, Hamvas Béla, Maléter Pál. De elég a visszatekintésből! Áldott, jó atmoszférájú találkozót adott Isten március 4–6-án. Az imatalálkozó címe ez volt: Egyedül Krisztus.

Jónás és Péter történetei alapján beszéltem az Úr szabadításáról (Jón 2,10b; Jn 21), a második esélyről, az újrakezdésről, a kegyelem erejéről. Imádkoztunk szlovákokért, magyarokért, a környező népekért, Európáért és a világért. Hiszem, hogy az ilyen spirituális alkalmak sokat segítenek a gyógyulásban, a sztereotípiák, előítéletek elhagyásában és a közös missziói felelősség gyakorlásában.

Evangélikus Élet, 2016. március 20.

Fotó: Lubo Beno, Szeverényi János