Szeverényi János írása az Evangélikus Élet 2015. március 1-jei számában jelent meg.
Sorra újulnak meg a budapesti kulturális intézmények épületei: Erkel Színház, Zeneakadémia, Vigadó, Várbazár kiállító- és színházteremmel. Az elmúlt években városképet alakító épületek is készültek, mint a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a Bálna, a Budapest Music Center, az Akvárium Klub. Amerikában végzett nemzetközi felmérés szerint a világ két legszebb mozija az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Puskin mozi. Budavár teljes rehabilitációja és a Városliget újjáépítése az új múzeumokkal lesz a következő évek jelentős eseménye. Mindezek mellett elkészült hosszú halogatás után a 4-es metró. Városrészek, terek, utak, hidak épülnek, újulnak meg. Budapest a millenniumi építkezések óta még nem élt meg ilyen fejlődést; érzékelik ezt a városlakók és a turisták is.
Régóta készültem megnézni a felújított Erkel Színházat. 1911-ben adták át az akkor háromezer-kétszáz (!) nézőt befogadó „népoperát”. Sokszor elcsodálkozom, hogy népünk mire volt képes nehéz történelme folyamán. A rendszerváltozás után néhány évvel bezárt a valamikor tömegeket vonzó színház. Egyik alternatíva a lebontás volt, ma mégis újra működik az igényesen megújított teátrum.
Giacomo Puccini nagyszerű művét, kedvenc operámat, a Turandotot néztem meg. Szinte gyermekként találkoztam először a darabbal. A szegedi operatársulat a világhírű Gregor József basszistávalrendszeresen elhozta előadásait a békéscsabai színházba. Így szerettem meg ezt a műfajt. Sorra vásároltam az operahanglemezeket is. A fotólaborban teljes hangerővel hallgattam Kalaf átütő áriáját. Apám megütközve kérdezte: „Megőrültél, fiam?”
A mű szövegkönyve a 12. századi perzsa Ezeregy napok könyve egyik meséje alapján íródott. A sikeres olasz zeneszerző hatvan-egynéhány évesen kezdte megkomponálni. Gégerák okozta halála megakadályozta a mű befejezését, de így is lassan száz esztendeje, hogy a világ operaházainak kiemelkedő darabja ez a mű.
A távoli legendák, mesék világában született történet tanulságos aktualitásokat hordoz ma is. Az ősi Kína fővárosában, Pekingben játszódik a történet. Turandot, a hidegszívű hercegnő annak adja kezét, aki megfejti találós kérdéseit. Akinek ez nem sikerül, annak fejét veszik. Így járt már sok kérő. Kalaf tatár herceg személyében jelentkezik a következő jelölt. Magával a császárral az élen sokan próbálják lebeszélni a hercegnőbe szerelmesedett kérőt, de ő hajthatatlan.
Turandot drámai stílusban feltárja élete fájdalmát: egyik ősanyját a tatárok meggyalázták, ezért ő „senkivel nem fogja megosztani életét”, szívből gyűlöli a tatárokat, különösen, ha férfiak.
Kalaf megfejti a három rejtvénykérdést, célratörő szeretete, szerelme és váratlan, forró csókja megolvasztja Turandot jégszívét és lelkét.
A dalmű ma is használható üzenete: a haragot, sérüléseket, fájdalmakat csak a szeretet gyógyíthatja meg népek, kultúrák, nemzedékek és nemek között. Az evangélium is erről szól: Jézus megváltói műve Isten csókja a bűnében, sérüléseiben, gyűlölködésében vergődő világnak. Ez az a csók, amely a halottat is feltámasztja, és az átkot megtöri.
A Turandot zenéje erős, izgalmas, különleges, semmihez sem hasonlítható. Átvezet a késő romantika korszakából a 20. század ellentmondásos világába. Egy sikeres alkotó élet minden tapasztalata, mesterfogása sűrűsödik benne.
A Magyar Állami Operaház zenekara Kesselyák Gergely karmester vezetésével csodát művelt. A nagy Kalaf-áriának a legjobb énekeseket is megpróbáló csúcsát sajnos nem tudta kiénekelni a tenor. Ez meglepte a nagyszámú közönséget. A katarzist azonban az alkalmi defekt sem tudta elrontani.
