World Press Photo kiállítás Magyar Nemzeti Múzeum
A 19. században feltalált fényképezés óriási hatást gyakorolt az emberekre, kultúrára. Milyen érdekes, izgalmas dokumentum például a Petőfiről készült dagerotípia! Manapság szinte mindenki fotózik digitális géppel vagy mobiltelefonnal. Milliószámra készülnek a képek és szinte azonnal posztolják az internetes felületeken. Sok igénytelen, ingyen elérhető fotókezelő szoftverrel manipulált kép készül, ugyanakkor érzékelhetően pozitívan is hatnak egymásra képeikkel az emberek. Tanulják a látást, a fénnyel való találkozást, a színek varázslatos világát. Dokumentálnak, hírt adnak magukról, élményeket osztanak meg és gyönyörködtetnek.
Az évenként megrendezésre kerülő World Press Photo kiállítás a profik világa. Az alkotások egy része hajlik a hatásvadászatra, aránytalanul sok a vér, a szenvedés a képeken, a bemutatott fotók mégis a mi világunkról, életünkről szólnak. Számomra is meglepő volt látni Magnus Wennman svéd fotográfus képét a reményvesztettség szindrómában (uppgivenhetssyndrom) szenvedő lányokról, akik a külvilág ingereire egyáltalán nem reagálnak. A kiváltó ok feltehetően a trauma, a stressz és a depresszió.
A kiállítás plakátján és prospektusán szereplő orrszarvú-fotó első pillantásra megijesztett, de a leírásból kiderült, hogy ez kép inkább a reményt jelképezi, mert a dél-afrikai orvvadászok elől elmenekített példányt ábrázolja.
Az idei tárlaton az előző évekhez képest több pozitív tartalmat hordozó képet láthatunk az emberi alkotóerőről, segítőkészségről, játékról, életörömről, környezetvédelemről.
A rendezők így írnak: „A kiállítás jelentősége több mint egy kiemelkedő vizuális élmény, hiszen a bemutatott alkotásokon keresztül a látogató jobban megértheti a világban zajló folyamatokat. A kiállítás 134 képét a nemzetközi zsűri 73 044 fotóból válogatta Amszterdamban. Ezt a hatalmas képanyagot 125 országból 4548 fotográfus küldte el nyolc különböző kategóriában. Az évente megrendezett kiállítás fontos része a nemzetközi és a magyar kulturális életnek egyaránt: a világ 45 országában 100 helyszínen több mint négymillióan látogatják. A mostani tárlat szintén a világra figyelést, a világ felé nyitást, életünk többféle relációban létező alakulását hívatott dokumentálni. A szélesebb látogatói közönség így a magyar történelem értékeivel, fordulataival párhuzamosan ismerheti meg saját korunk tágabb környezetének kihívásait, problémáit, más népek életét.”
A nemzetközi szempontból is kiemelkedő tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban várja a látogatókat.
Szeverényi János
Evangélikus Élet, 2018. október 21.
