Hangfelvételek, fotók és beszámoló írás az Evangélikus Missziói Központ 2024. június 30. és július 3. között megrendezett piliscsabai konferenciájáról
Az év igéje volt a mottó: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe." (1Kor 16,14)
Fotók: Szeverényi János, Győri Gábor Dávid, Erdész Zoltán, Erdészné Kárpáti Judit
Missziói konferencia: szeretetben megosztani, amit Isten nekünk adott
Missziói és munkatársképző konferencián vehettek részt az érdeklődők a piliscsabai Béthel Evangélikus Missziói Otthonban június 30. és július 3. között. Az Evangélikus Missziói Központ júniusban nyugdíjba vonult vezetője, Szeverényi János szervezte a konferenciát, és azt utódával, Győri Gábor Dáviddal, az újonnan megválasztott országos missziói lelkésszel közösen vezették.
Az előadások és igehirdetési szolgálatok a gyülekezetükben és családjukban szolgálni vágyó hívőknek adtak muníciót. Ezen felül a Jézusba vetett bizalomra, annak megújítására hívták a hallgatóságot.
A konferencia Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházközség püspöke igei köszöntésével vette kezdetét a nyáresti melegben. Hagyományosan az év igéje adta a napok mottóját: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” (1Kor 16,14). Győri Gábor Dávid az igét kontextusába helyezve arról beszélt, hogy a szeretet középpontba helyezése nem romantikusan érzelgős tanítványságot takar. Megalkuvás nélküli hit, felelősségvállaló kiállás, erő és készenlét adják a keresztyén jellemnek azt a szilárd vázat, amit a szeretet rugalmassága kell, hogy bevonjon.
A további két este igehirdetéseiben a kettős szeretetparancsot megfogalmazó jézusi szavakról hangzott el tanítás (Mt 22,34–39). Az elsőről – „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből” – Lupták György nyugalmazott lelkész szólt. Luptákné Hanvay Mária nyugalmazott lelkész a szeretet emberek közötti aspektusát fejtegette az irgalmas samaritánus példáján keresztül. Szeverényi János az aznapi, Jóel prófétától származó útmutatói ige alapján szólt a záró úrvacsorás istentisztelet igehirdetésében.
Szilák-Túri Krisztina dunaharaszti lelkésznő az erőforrásainkat segített összegezni, köztük a csend, az imádság, a közösség, a hálaadás szerepére mutatva. Munkálkodjunk buzgón, de eközben szánjunk időt, figyelmet arra is, hogy „engedjük, hogy szeressen az Isten”, biztatott Túrmezei Erzsébet szavaival.
Különböző életszakaszokból, -helyzetekből érkezett meghívottak szóltak arról, hogy számukra milyen igei megszólítás, testvéri szó jelentette a fordulópontot a szabadító Úrhoz való odafordulásukban. Feleségével, Győriné Kováts Andreával együtt osztotta meg történetét Győri András Timótheus, egyházunk elkötelezett, missziói lelkületű operatőre. Németh Krai Gina artista olyan változásokról tudott beszámolni megtérése után, mint helyreállt párkapcsolat, házasság; bántalmazó viszonyokból megértő, testvéri közösség a családjukban.
Kispestről érkezett a konferenciára Deák László lelkész feleségével, Deák Gabriellával. A lelkész személyes bizonyságként osztotta meg a hallgatósággal a Pesti Evangélikus Egyházmegye esperesévé válása történetét. Gabriella énekekkel szolgált, és arról beszélt, hogy milyen növekedést és áldásokat tapasztalt hitoktatóként a kispesti nem egyházi iskolákban. A folyosói hittanórák sem szegték kedvét, hanem a tanúskodás eszközévé lett kitett helyzetük. Egyre több gyereket vonzott az evangélikus hittan választásához az Úr. Közülük sokan a konfirmációig jutottak, és hittanversenyeken értek el sikereket.
Kim Pál misszionárius Dél-Koreából érkezett Magyarországba évtizedekkel ezelőtt. A jelen lévő hívőknek, gyülekezeti munkatársaknak motiváló volt arról hallani, hogyan vált országa az ’50-60-as évekbeli gazdasági csőd után keresztyénné, és milyen elhívatottsággal küldi ki százával misszionáriusait a világba.
Horváth-Hegyi Áron nyíregyházi lelkész informatikus pályáról kapott elhívást a lelkészi szolgálatra. Isten mégis várakoztatta őt a teológiai felvétele előtt, amiért utólag hálás. Ezalatt történt meg, hogy korábbi „korrekt” keresztyén életét Jézusra bízta, aki addig hiányzott az istenkapcsolatából. „Mit Isten tesz, mind jó nekem” – a lelkész a szolgálata számára kapott címet nagyon rá szabottnak vallotta, amikor hétgyerekes családi életük alakulásában is Istenre mutatott.
Isten gyülekezetépítő cselekvése egyes embereken keresztül indul el. Erről tett tanúbizonyságot Hulej Enikő, aki a Filadelfia Evangélikus Egyházközség kisvárdai gyülekezetrészének múltját és mai gyarapodását tárta a hallgatóság elé. Az Úrnak az ő életében végzett megújító munkájáról tett bizonyságot, ami nyomán „felvezette” őt a határmenti településre. A lelkésznő továbbá fontosnak tartotta kiemelni a bátorítást: éljünk a személyes lelkigondozói beszélgetések lehetőségével!
„Horror és Hollywood” – jellemezte az artista vendég, Gina életét Szeverényi János, aki után Horváth-Hegyi Áron unalmasnak, köznapinak nevezte saját eddigi életútját. A résztvevők mindent egybevetve abban erősödhettek meg, hogy Isten azon fáradozik, hogy mindenki megmeneküljön, új életet kapjon Jézus által, bárhonnan is érkezik. Az átformált életeket pedig szolgálatára hívja.
Erdészné Kárpáti Judit