Malomkő vagy irgalom – Indián hajlékot keres – Segítség Koreából – Segítség Koreából – Kalászszedegetés

Szeverényi János írása

 

Malomkő vagy irgalom. Eltűnt és bántalmazott gyermekek világnapja volt május 25-én. Hazánkban is több ezer gyermek tűnik el évente. Egy részük soha nem kerül elő. Közülük sokat testileg, lelkileg bántalmaznak, hetente egy meghal szülői agresszió miatt. A lelki sérüléseket egy életen át hordozzák magukban.

Alig van nagyobb bűn annál, mint amikor a védtelenekkel élnek vissza. „Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakára, és a tenger mélyébe vetik.” (Máté 18,6)

Ez a terület minden felnőtt közös felelőssége.

Indián hajlékot keres. Különleges (hajléktalan) lakógyűlésen vettem részt. Ahogy korábban már írtam erről, Indián barátunk maga által épített kunyhóban lakik egy garázssor és a vasúti töltés között Tarzan nevű kutyájával. Utcai zenélésből és piacozásból eltartja magát, senkit nem zavar.

Terepszemlét tartott a MÁV és az önkormányzat ezen a mások által is lakott területen, mert ki akarják üríteni a töltés melletti sávot. A megjelent vezetők és biztonsági emberek csodálkoztak, hogy egy lelkész is megjelent. Átbeszéltük a helyzetet. Az alpolgármester asszony jóindulatú volt. Annyit sikerült elérnünk, hogy heteken belül még nem lesz „dózerolás”.

Indián nem szeretne bemenni hajléktalan szállóra. Kicsi önkormányzati bérlakásért lobbizunk számára. Sokat szenvedett ez az ember évek óta. Sok kanyar után áll a lábán, dolgozik és imádkozik.

Az állam, a kormány, az önkormányzat, az egyházak, és az érintettek közös felelősségéről van itt szó. Utcai szociális munkás voltam (a gyülekezeti lelkészség mellett) a VIII. kerületben. Sokakon segítettünk. A közmunkaprogram is jelent valamit. Aki akar és segítséget kér, ki tud jönni a nagy mínuszokból.

Az elesett állapotok mögött családi problémák, rossz neveltetés, szenvedélybetegségek, válás és sok egyéb probléma van. Szegények mindig voltak/lesznek velünk. Sajnos. Az emberiség legalább negyedének sincs meg a napi élelme és nincs fedél a feje fölött. Ne hárítsunk, projektáljunk, ítélkezzünk, hanem imádkozzunk és dolgozzunk. Amikor majd a királyi szék előtt állunk, nem a mások mulasztásai miatt fognak minket megkérdezni

Segítség Koreából. Kim Páltól, koreai barátunktól kaptuk a hírt: „Május 18-22. Europe CMI Koreai misszionárius konferencia volt Németországban. Az Úr megerősített minket az ige és a Szentlélek által, imádkoztunk az európai misszióért egy szívvel egy lélekkel. Csodálatos terve van az Úrnak a koreai misszionáriusokkal és gyermekeikkel.” Dél-Koreában olyan erős a keresztyénség, hogy százával küldik a világ minden tájára a misszionáriusokat. Hazánkban harmincan szolgálnak, segítenek. Szükség van rájuk.

Kalászszedegetés. Igazi pünkösdi ünnepünk volt Felvidéken. Sajógömörben és Gömörpanyiton kiemelkedő létszámmal ünnepelt a gyülekezet.

Hálát adtunk az adományokból vásárolt autóért, hangosító berendezésért, a Badin Ádám rozsnyói előadóművésszel felvett Jézus beszédei című CD-ért és a Balogh Tibor budapesti grafikus által felújított gömörpanyiti oltárképért.

A pünkösdi történetet Ádám olvasta fel a Szentírásból. Tibor evangéliumi énekeket adott elő, és beszámolt az oltárkép restaurálásáról.  A sajógömöri istentiszteleten ostya és kenyér is volt az ökumené jegyében.  Meglátogattuk a lőkösházi testvéreket is. A faluban 243-an laknak. Az elkötelezett polgármester asszony munkatársaival és  az evangélikus misszióval keresztyén ifjúsági zenekari fesztivált szervez. „Mint oldott kéve, széthull nemzetünk!” – írta Tompa Mihály A gólyához című versében.  Az Úr Jézus a Szentlélek által éppen összegyűjti a széthullt szálakat.

Szeverényi János

Evangélikus Élet, 2018. június 17.