Interjú és fotók: Szeverényi János

Id. Zászkaliczky Pál nyugalmazott lelkész idős éveiben is aktív; felelős figyelemmel, imádsággal támogatja evangélikus egyházának szolgálatát, szolgálattevőit.
Egyebek mellett a járvány fenyegetésének megéléséről és a keresztyénség mai helyzetéről osztja meg a gondolatait a cinkotai Missziói Központban felvett beszélgetésben.

Interjú a Lélekhangoló műsorban:

Életrajzi összefoglaló

Id. Zászkaliczky Pál a fóti evangélikus lelkész gyermekeként született 1935-ben. Már kiskamaszként lelkésznek készült, viszont Istentől szóló elhívását Káldy Zoltán püspök Fóton végzett szolgálatán kapta. Teológusi és lelkészi életpályáját több ponton meghatározta az adott kor politika által befolyásolt egyházi vezetése.

1954-59 között járt a Budapesti Evangélikus Teológiai Akadémiára. Teológusévei alatt hallgathatta Ordass Lajos püspököt, Keken András és Kendeh György korábban meghurcolt lelkészeket. A többi egyetemistához hasonlóan, teológustársaival együtt élte át Pesten az 56-os forradalmat. Ha kellett, vért adott a szomszédos orvostudományi egyetemen.

1959 nyarán került sor lelkésszé avatására a Deák téri templomban, sok lelkész és Fótról érkezett vendég jelenlétében. Két év balatonszárszói, majd egy év kondorosi segédlelkészi szolgálata során megismerkedett a lelkészi hivatás sokféleségével. Először egyedül, kis szórványok között járva, hosszú levelekből kapott útmutatások alapján végezte szolgálatát, mivel a nagybeteg, kórházba került lelkész helyére kapott hirtelen jött kiküldetést. Kondoroson egy alföldi, szlovák-magyar nyelvű gyülekezetben kellett helytállnia.

1962-ben, rövid mendei szolgálata alatt, egy héten belül veszítette el az édesapját és házasodott meg Ittzés Erzsébettel. Káldy püspök megakadályozta édesapja helyének átvételét Fóton, majd a gyülekezet és az egyházvezetés harca után tudomásul vette, hogy segédlelkészként ott a helye, ahová a kerület püspöke helyezi. Ezt követően a püspök az orosházi gyülekezetbe küldte ki szolgálni. Első önálló (parókusi) szolgálatát Magyarbóly – Siklós társgyülekezetében, nagy szórványban töltötte el 1964-1978 között. Biciklin, motoron, később autón járta körbe folyamatosan a kis közösségeket a kiterjedt területen.

1964-ben született meg első gyermekük, akit további három követett. A gyülekezetekben szükség szerint intézte a felújításokat, építkezéseket, segédmunkásként, építésvezetőként egyaránt. A családnak nyaralásra, plusz kiadások fedezésére a lelkészlakás nagy kertje adott némi lehetőséget, és kis méhészetük biztosította saját szükségletüket. Mindezt a mezőgazdaságban jártas család sarjaként természetes módon végezte.

1978-tól a korábbi 73 pásztorolt faluhoz még 27-et vállalt fel, Moháccsal és szórványával együtt. Ezt követően, 1983-tól Cegléden kezdett szolgálni, Ordass Lajos püspök egyik késői utódaként. Szolgálhatott a ceglédi laktanyában, teológusok között, de fontossá vált számára az erdélyi magyarok látogatása, segítése is. Erre először 1965-ben nyílt lehetősége, sokszor falakba ütközve. Majd 1989 után szabadon, megbízatás alapján szállíthattak segélyeket, könyvszállítmányokat, és szervezte a testvérgyülekezeti kapcsolatokat az erdélyi és anyaországi gyülekezetek között nyugdíjasként mint a Magyar Evangélikus Konferencia (Maek) titkára.

1990 és 1999 között az Evangélikus Teológiai Akadémia otthonigazgatói szolgálatát végezte. 1989-ban alapító tagja lett az Ordass Lajos Baráti Körnek, amely kiadja a Keresztyén Igazság c. folyóiratot és egyéb kiadványokat, és Ordass püspök szellemi, teológiai örökségét ápolja. Szolgálata mellett számos cikket, tanulmányt írt, és több kötete is napvilágot látott. Az ő és felesége evangélikus örökségét továbbviszi négy gyermekük, egyre gyarapodó családjaikban is.

 

A képek Pali bácsi 80. születésnapi köszöntésén készültek 2015-ben a felvidéki Százdon

 

 

 

Szóljon hozzá!