Nyomtatás

Az ukrajnai háború – két fárasztó pandémiás év után – különösen felkavarja életünket. A hívő emberek is szoronganak, bizonytalanok. Nem tudhatjuk, hogy a júniusban megjelenő Híd milyen helyzetben, állapotban találja az olvasókat. Dr. Fischl Vilmost kérdeztük.

Ezt írja a szótár a világhelyzetről: „Politikai, társadalmi és gazdasági viszonyoknak, körülményeknek, eseményeknek az egész világra kiterjedő vagy így tekintett összefüggése valamely időpontban, időszakban.”

Évek óta sűrűsödnek a vészjósló események világunkban: éghajlatváltozás, katasztrófák, járványok, háborúk, erkölcsi romlás, libertinista nyomulás, keresztyénüldözés, világevangelizáció...

Isten igéje alapján kell most is tájékozódni. Őszintén beszélni a bajokról, a romlásig, háborúig vezető sok hazugságról, törvénytelenségről, ugyanakkor erősíteni, vigasztalni kell a testvéreket.

Kell-e félnünk? Van-e még túlélési reménye az emberiségnek?

A hidegháború óta az emberiség képes arra, hogy a rendelkezésére álló tömegpusztító fegyverekkel a földet és annak lakosságát és az élőlényeket is megsemmisítse. Willy Brandt volt német kancellár úgy fogalmazott, hogy aki először lő, az másodszor hal meg. Jelenleg a tömegpusztító fegyverek mintegy 94-96%-a két állam, az USA és Oroszország kezében van.

A II. világháború után többször táncolt a világ a III. világháború szélén. A jelenlegi helyzetben főleg az európai vezetők, ezen belül a franciák és a németek közvetítenek az orosz–ukrán válságban. A háború következményeként Oroszország, Ukrajna és Európa meggyengült, az Egyesült Államok és Kína teret nyert. A józan ész szabályai szerint el kell kerülni egy atomháborút, és ebben a harcban az egyházaknak, a hitnek óriási szerepe van.

Sokat emlegetik az új világrendet. Milyen mozgások, folyamatok figyelhetők meg, figyelembe véve a szomszédunkban dúló háborút is?

Az új világrendnek rengeteg elmélete van. A hidegháború vége után a várt enyhülés nem következett be. Három globális játékos maradt, sorrendben: USA, Kína és Oroszország. Európa már nem globális játékos. Mind az oroszok, mind a kínaiak azt mondják, hogy a mai világrend nélkülük és ellenükre jött létre. Így számukra ez nem elfogadható. Az orosz cél a volt Szovjetunió utódállami közül mind többen az irányítás megszerzése. A kínai cél globális játékosként Tajvan megszerzése és a Kína körüli szigetek elfoglalása.

A legüldözöttebb vallás a keresztyénség. Milyen főbb adatok állnak rendelkezésre? Mi lehet az oka mindezeknek?

Tőlünk keletre erőszakos üldöztetés éri a Krisztus-hívőket. A világon ma valóban a keresztyénség a legüldözöttebb vallás. Több mint háromszázmillió keresztyén embernek kell napi szinten szenvednie diszkriminációtól, terrortámadásoktól, népirtás szintű atrocitásoktól. Tőlünk nyugatra pedig a keresztyén társadalmi értékek ellen indult támadás.

A vallásüldözés nyolcvan százalékban keresztyéneket sújt, naponta tíz-tizenkét keresztyén hal meg világszerte a hite miatt. Afrika országaiban a legsúlyosabb a keresztyénüldözés, karácsonykor templomot, kórházat gyújtottak fel Nigériában. Ugyanakkor éppen Afrikában nő a legnagyobb mértékben a keresztyének száma.

A szélsőséges muszlimok szerint minden gondot a Nyugat, a keresztyénség okoz, a megoldás pedig annak elpusztítása. A Nyugatnak erősítenie kellene keresztyén identitását, értékeit, ám a nemzetközi szervezetek sajnos nem veszik komolyan a keresztyénüldözést.

Az EU sincs felkészülve a keresztyének segítésére, nincs ilyen programja, miközben a magyar államnak van: a Hungary Helps Program.

Az ökumenikus mozgalomnak, így a hazai tanácsnak milyen feladatai vannak a mai világhelyzetben?

A nemzetközi ökumenikus mozgalmak közül kiemelkedik az Egyházak Világtanácsa és az Európai Egyházak Konferenciája. Ezek a nemzetközi szervezetek képviselik tagegyházaikat a világban. Válsághelyzetben az Egyházak Világtanácsa kiszáll a helyszínre, tájékozódik a helyi egyházakon keresztül a kialakult helyzetről, és nyilatkozatot ad ki.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa a kialakult orosz–ukrán konfliktus kapcsán az elsők között volt a helyszínen Ukrajnában, Kárpátalján, Beregszászon, és szerzett gyakorlati tapasztalatokat és információkat a segítségnyújtás területén, amelyeket megosztott aztán tagegyházaival.

Szeverényi János

Híd, 2022/2.

 

Névjegy

Dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész, külügyi szakértő, a hadtudomány habilitált (PhD) doktora, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkára. Szakterülete az arab világ, a biztonságpolitika, az egyház és az állam kapcsolata.  Ösztöndíjas volt a Kuvaiti és a Tuniszi Egyetem arab szakán. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja és a Magyar Hadtudományi Társaságnak is tagja. Az Osztrák Honvédelmi Társaság külföldieknek adható legmagasabb kitüntetését, a tiszteletbeli lovagi tiszti keresztet kapta meg nemzetközi tevékenysége elismeréseként.