Nyomtatás

A megbocsátásról (cikk)

Frantz. Francia–német feliratos történelmi dráma, 113 perc, 2016. Rendező: François Ozon. Főszereplők: Pierre Niney, Paula Beer, Ernst Stötzner, Marie Gruber, Johann von Bülow.

 

1919-et írunk, az első világháború vé­get ért, hatása azonban még nem múlt el nyomtalanul. Lezárultak a megtorlá­ sok, a békét követő megkönnyebbülést a keserűség váltja fel Németországban, és kit lehetne jobban gyűlölni, mint a régi ellenséget, a franciákat. Ebben a légkörben érkezik a német kisvárosba Adrian (Pierre Niney), egy furcsa francia fiatalember.

Az ott élő német Anna (Paula Beer) a vőlegényét, Frantzot gyászolja, aki a fronton vesztette életét. Egy nap a titokzatos francia férfi megjelenik Frantz sírjánál. Azt állítja, hogy jó barátok voltak még abból az időből, amikor Frantz Párizsban tanult. Adrian, a front másik oldalát megjárt jö­vevény jelenléte nemcsak a német kisvárosban okoz konfliktust, Frantz szüleit is felkavarja. Lassan szoros kapcsolat kezd szövődni a különös fiú és Anna között, aki utánajár a két férfi ismeretségének, Franciaországba is követi a Párizsba visszatérő Adriant, miközben folyamatosan viaskodik az érzéseivel…

A film számtalan mély és nehéz kérdést feszeget, mint a háború, a pacifizmus, a bűn és bűnhődés, valamint a megbocsátás határai és az újrakezdés lehető­ségei. Az emberi bűn léte, valósága miatt tudjuk, hogy szükséges a haderők szervezése, a katonaság működtetése. Kain testvérgyilkossága óta mégsem szűnt meg a világban a gyűlölködés, az irigység, a bántás, a gyilkosság. Az „embergyilkos” (Jn 8,44) csúcsra járatta a programját a 20. században. Az értelmetlenül kirobbantott első világháborúban is tízmilliók lelték halálukat, vagy sebesültek meg, a második világháború pedig elhozta a poklot a földre: megszámlálhatatlan halott és sebesült, földönfutó és felmérhetetlen szenvedés, porig rombolt városok, atomhalál.

A filmbéli meggyilkolt Frantz pacifista nézeteket vallott. Az életét kényszerből kioltó huszonnégy éves francia hegedűművész, Adrian egy életre megsérült amiatt, hogy gyilkossá vált.

Ozon filmje kisebb hibái mellett csodaszép himnusz a békéért. A rendezés, az operatőri munka és a színészek játéka méltó az üzenet fajsúlyához.

 

Szeverényi János

Evangélikus Élet, 2017. július 30.